101, ami nem Elza

 
Sárika névnapi bulijára egy 101 kiskutyás tortát találtam ki. Az persze tudtam, hogy a Jégvarázs a nagy kedvenc, de megbeszéltük, hogy Elzát nem tudok csinálni és másik "Barbie" tortát nem akartam készíteni.
Mivel a héten kb. 3-szor kérte, hogy a 101 kiskutyát meséljem este, teljesen biztos voltam, hogy telitalálat lesz a torta. Meglepetés volt teljesen, csak Boriskának árultam el, Eszterke sem tudta, hogy milyen torta készül.
Kiválasztottam a könyvük borítójáról a legaranyosabb kutyust és lerajzoltam négyszeres nagyításban.
A papírt kivágtam a főbb vonalak mentén és úgy másoltam át a fondant-ra ehető filccel. A füle, orra és a foltok fondant-ból voltak, a többi filccel készült.
Szerintem tündéri volt és nagyon izgatott voltam, hogy fog tetszeni Sárinak.
                                   

Az összes kislány odavolt, amikor meglátta a tortát. Jött Sárika, vártam a nagy örömöt az arcán, erre legörbült a szája és nem szólt egy szót sem. Ő annyira Elzát szeretett volna, hogy óriásit csalódott, nem is akarta megkóstolni, hiába mondák a többiek, hogy milyen finom.

Este odajött hozzám és azt mondta, hogy Köszönöm Anya a tortát! Megkérdeztem tőle, hogy azért egy picit tetszett, erre nem szólt egy szót sem és kisomfordált a szobából. Jött Balu és elmesélte, hogy amikor mondta neki, hogy köszönje meg a tortát nekem, azt mondta,

Miért köszönjem meg, ha nem is tetszett? :)

Az első negatív visszajelzés... ehhez is hozzá kell szokni! :)

Azóta nézegettünk már videókat, hogyan készül Elzás torta és Eszterke megjegyezte, hogy anya nem tud ilyet. Azért egyszer megcsinálom majd nekik, mert anya biztos tud ilyet is. :)

Decemberi torta dömping

Ismét rekordot döntöttem, a heti 5 és 2 nap alatt 4 tortával. :) De azt hiszem nem csinálok többet ilyet. Sokáig tartott kiheverni az éjszakázásokat. Még jó, hogy volt rá 2 és fél hetem.
Az elsőt az irodába hoztam, ha már a kutyusból nem ehettek. Naivan azt gondoltam, egy-két szelet marad a régebbi kollégáknak, de eltüntették az összeset. Az utolsó szeletet el is kellett felezni.
A torta oldalán mindenkinek lógott a kis csizmája a nevének a kezdőbetűjével. A mikulás pedig éppen próbált bejutni a kéményen át, csak sajnos nagy volt a feneke. :)

A nagy rohamra szerencsére volt 2 szabadnapom, mert csütörtöktől már szabin voltam. 6 piskótát sütöttem, mert az egyik nem sikerült.  De az elrontott piskótának legalább a lányok örültek.
Finom főzött vaniliás és ganache krém került a közepébe. Végre eltaláltam a csoki-tejszín aranyát és így már egyáltalán nem lett tömény. Bár ez inkább felnőttek szájízéhez passzol, a lányok azt mondták, hogy keserű.
Íme a 4 torta szombat reggelre.

 A kis lila virágos a nagymamának készült. Igaz szülinapja előtt már felköszöntöttük, de akkor csak egy koprodukcióban készült egyszerűbb tortára futotta időben. Egy ilyen torta készítéséről szóló videót osztott meg egyszer, innen jött az ötlet.
Maradt 4 tojásfehérjém és gondoltam felhasználom a mintázáshoz. Recept szerint 4 zacskó porcukrot kellett volna hozzáadni. Ahelyett, hogy kidobtam volna a 3 fehérjét, beletettem a fele cukrot. Így jól megszenvedtem a virágokkal, mert túl folyós volt a hab és még most is esszük a habcsóknak nem mondható lapos placsnikat. :)
A lila fondant is szakadt, ezért került rá körbe egy vastag csík.
De a nehézségeken túllendülve egy nagyon mutatós tortácska kerekedett ki belőle.
És nagyon finom is lett! :)

A másik torta Szami szülinapi tortája volt. Neki valamilyen cuki figurásat akartam csinálni, hogy Boginak is kedvezzek egy kicsit. Ennél kellett új piskótàt sütni és egy nagy kerekből kicsi oválisat csinálni. Ezért egy kicsit rendhagyó lett a formája.

Zuzi tortájához egy esküvői emeletes torta középső eleme adta a mintát ( ha már úgyis esküvőre készülődik a menyasszony :) ).
Nekem ez lett az egyik kedvencem. Olyan szép és elegáns.

A negyedik pedig a lányok egyik ovistársának készült. Először Spongya Bobban gondolkodott a kislány, aztán szerencsére csak a sárga maradt meg az eredeti elképzelésből és egy ajándékdoboz maradt lila szalaggal átkötve.

Aztán jött a karácsony és beteg lett mindenki. 30-án karatés előszilvesztert tartottak és már megígértem, hogy csinálok egy tortát, amit elvihet oda Balu. Nem sok kedvem volt hozzá, inkább heverésztem volna az ágyban. De elvállaltam a megbízást, teljesíteni kellett :).
A díszítés egyszerű volt, csak ki kellett vágni az egyesület logóját.
Nagyon dícsérték a karatés társak, nagyon finom volt. És még a Shihan is felhívott megköszönni.

Ezzel zárult 2015.
Mivel januárban csak az irodában voltam és aludtam, mostanra sikerült közzétenni a bejegyzést.